Folklór est és vacsora

Egy tradicionális cigányzenekar általában legalább 7-8 főből áll és a vezető hegedűs, vagyis a prímás irányítja. A hegedű mellett alapvető hangszerük a cimbalom is; mindkettő hangját szervesen festi alá a brácsa, cselló, fuvola, nagybőgő és a klarinét. Ennyi eszközzel már nem „csak” nótákat, de akár némelyik komolyzenei alkotást is elő lehet adni. A művészek hagyományosan pillanatnyi ötleteiket, érzelmeiket is beleviszik játékukba, amelynek így sajátos eleme az improvizáció.

Magyarországon már a kora újkortól kezdve vannak feljegyzések muzsikus cigányokról, elterjedt foglalkozássá azonban csak a 18. században vált. E kor egyik legismertebb roma zenésze egy nő, Czinka Panna volt. Alig száz év múlva új stílussal gazdagodott a repertorár és elterjedt a verbunkos stílus, amelynek egyik legnagyobb képviselője Bihari János volt. Ekkor már külföldön is sokan elismeréssel nyilatkoztak a magyar nemzeti érzést képviselő cigányzenéről. A 19. század második felében a kávéházak és egyéb szórakozóhelyek szinte alapvető elemei voltak a roma zenészek; e korszak neves alakja például Dankó Pista zeneszerző. A muzsikusok mindig is a roma társadalom elitjének számítottak, bár anyagi sikerre csak a leghíresebbek tudtak szert tenni.

A műfajban napjaink leghíresebbje a több mint 30 éve működő 100 Tagú Cigányzenekar, amely szimfonikus zenekarként működve világhírre tett szert.