Folklór est és vacsora
583,680,000,000,000Ft-tól
583,680,000,000,000Ft-tól
Show reviews in all languages (5)
Ízletes, magyaros vacsora, hangulatos élőzene és nem utolsósorban Budapest legszebb panorámája… ha szerinted sem kell több egy tökéletes nyáresti programhoz, akkor csatlakozz hozzánk, és légy Te is részese az egyedi élménynek, amelyet a Folklór est és vacsora nyújt a vendégek számára!
Tölts el velünk egy kellemes estét egy tradicionális, rusztikus jellegű étteremben! Az étkezést hagyománytisztelő módon köszöntőital nyitja, majd következhet a három fogásból álló magyaros vacsora, amelyhez természetesen minőségi bor dukál. A visszafogottan fűszeres fogások közben vendégeinket folklórműsor szórakoztatja; hozzá cigányzenekar húzza a talpalávalót.
A sok évszázados múltra visszatekintő magyar néptánc rendkívül változatos. Ha máshonnan nem is, legalább hallomásból mindenki ismeri például a körtáncokat, a legényest vagy a nők által járt üveges táncot – és ez csupán pár árnyalat ebből a sokszínű örökségből. Bár a táncosok virtuóz mozgásán kívül nehéz lesz másra figyelni, érdemes pár pillantást szentelni maguknak a ruháknak is – hiszen a színpompás népviseletek ugyanúgy a hazai kultúra szerves részei, mint a zene vagy a tánc.
Egy tradicionális cigányzenekar általában legalább 7-8 főből áll és a vezető hegedűs, vagyis a prímás irányítja. A hegedű mellett alapvető hangszerük a cimbalom is; mindkettő hangját szervesen festi alá a brácsa, cselló, fuvola, nagybőgő és a klarinét. Ennyi eszközzel már nem „csak” nótákat, de akár némelyik komolyzenei alkotást is elő lehet adni. A művészek hagyományosan pillanatnyi ötleteiket, érzelmeiket is beleviszik játékukba, amelynek így sajátos eleme az improvizáció.
Magyarországon már a kora újkortól kezdve vannak feljegyzések muzsikus cigányokról, elterjedt foglalkozássá azonban csak a 18. században vált. E kor egyik legismertebb roma zenésze egy nő, Czinka Panna volt. Alig száz év múlva új stílussal gazdagodott a repertorár és elterjedt a verbunkos stílus, amelynek egyik legnagyobb képviselője Bihari János volt. Ekkor már külföldön is sokan elismeréssel nyilatkoztak a magyar nemzeti érzést képviselő cigányzenéről. A 19. század második felében a kávéházak és egyéb szórakozóhelyek szinte alapvető elemei voltak a roma zenészek; e korszak neves alakja például Dankó Pista zeneszerző. A muzsikusok mindig is a roma társadalom elitjének számítottak, bár anyagi sikerre csak a leghíresebbek tudtak szert tenni.
A műfajban napjaink leghíresebbje a több mint 30 éve működő 100 Tagú Cigányzenekar, amely szimfonikus zenekarként működve világhírre tett szert.
A vacsora után pedig következzék az est fénypontja! Fővárosunk számos csodás kilátást kínál, de sok turista szerint az egyik legszebb a Gellérthegyről, a Citadellából nyílik. A fellegvárat eredetileg 1854-ben építették a Habsburg udvar parancsára, hogy innen tarthassák szemmel a „rebellis” város lakosságát; szerencsére azonban a gyakorlatban nem került sor innen indított támadásra. A kiegyezés után a megkönnyebbült lakosság elkezdte bontani a falakat, de pénz hiányában a művelet abbamaradt. A fellegvár utoljára a második világháborúban jutott történelmi szerephez, amikor a szovjetek ellen légvédelmi bázisként használták, míg kazamatáiban a sebesülteknek nyújtottak ellátást és menedéket. Mára népszerű látványossággá vált, nem utolsósorban az innen élvezhető kilátásnak köszönhetően. Buda és Pest együttes panorámája mindig csodálatos látvány – az éjszakára kivilágított épületek és utcák ragyogása azonban egyenesen lenyűgöző!
Ha egy tartalmas program keretében a magyar kultúra több elemét is szeretnéd élvezni, válaszd a „Magyar folklór est és vacsora” ajánlatunkat.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.